Jókai Mór

A janicsárok végnapjai
A fehér rózsa
A hadak útja

Novum , Budapest

A JANICSÁROK VÉGNAPJAI

Történelmi alakok, megtörtént történelmi események keretében bontakozik ki egy izgalmas, fordulatos kalandregény. A misztikus elemektől se mentes mese a tizenkilencedik század első két évtizedének török birodalmába vezeti az olvasót. A janicsárok – a török hadsereg hírhedt gyalogos testőrsége – a mindenkit rettegésben tartó katonai rend Törökországban. Mahmud szultán a széteső birodalom megújítására készül és ennek feltétele a janicsárokkal való leszámolás. A hírhedt nagyúr, a birodalom jelentős részét kezében tartó janinai Ali pasa méltó ellenfele a szultánnak. Legyőzése és bukása után kerülhet csak sor a janicsárok feletti győzelemre, a megerősödött ország egységének megteremtésére.
A történelmi valóság számos romantikus eleme méltán ragadta meg Jókai képzeletét. A keleti birodalom színesen kavargó élete és a véres történelmi események Jókai romantikus meseszövésében és képzeletcsapongásában teljesednek regénnyé. De a mesés, fordulatos történet magja itt is, mint más regényeiben is, a hiteles történelmi esemény, a török világ, a török élet meglepően pontos ismerete.

A FEHÉR RÓZSA

Halil Patrona és Gül-Bejáze szerelmének mesés-fordulatos története mögött valódi történelmi eseményei állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani az alaposan elkorhadt szervezetű Törökországot. Ezt a történelmi eseményt idézte föl és színezte ki a hiteles török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok, adatok felhasználásával Jókai, megteremtvén ezt a szép, rövid lélegzetű regényt, amely egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és felemelkedő hőstörténet.

A HADAK ÚTJA

Jókai Mór, a valaha élt egyik legnagyobb magyar író, a csodálatosan szép magyar mondakincsből merítve írta meg a hun regéket. A magyar nép ajkán élő mesés és mitikus históriákat feldolgozó kötet először a szabadságharc tízedik évfordulóján látott napvilágot. Jókai a porba sújtott, megalázott magyarságban a hun ősök dicső tetteinek megéneklésével a nemzeti büszkeséget, a hitet és a reményt kívánta ébren tartani. A magyarok, de különösen az Erdély déli részén élő székelyek körében ugyanis évszázadok óta él az az elképzelés, hogy népünk a hatalmas, rettegett hunok leszármazottja. Csaba királyfi pedig, Attila legkisebb fia, vitézeivel a Tejúton vágtatva, a csillagok között vezető hadiösvényről a vészterhes időkben visszatér majd, hogy a hadak útjára lépve megsegítse a magyarokat.

Elfogyott