Hardy, Thomas

Hazatérés

Európa 1972, Budapest

Fordító: B. Nagy László; Tandori Dezső
Illusztrátor: Bartha László

Hardy regényének igazi hőse tulajdonképpen maga az egdoni pusztaság, ez a vad, végeláthatatlan tájék, a hanga és a fenyér betöretlen, fenséges világa. Ennek a földnek különös, kiismerhetetlen arculata a legszélsőségesebb emberi szenvedélyek vonásait viseli, s természetszerűen válik hatalmas, tragikus indulatok színterévé. Eustacia Vye, akinek magányos alakját, mikor először pillantjuk meg, az éjféli sötétség és a pogány örömtüzek fény-árny játéka rajzolja ki a horizontra, gyűlöli az egdoni pusztát, s mindent elkövet, hogy szabaduljon innét. Szenvedélyeink váltakozása, egész karaktere mégis ezzel az időtlen pusztasággal rokon, baljós és gyönyörű figurájában mintha ennek a földnek a szelleme testesülne meg. A belőle áradó babonás erőnek válnak játékszerévé a regény szereplői, így sodródnak a sorsuk és jellemük szabta úton: ki-ki tragikus végzete, vagy boldogsága felé.