Káldy-Nagy Gyula

A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai

Csongrád megyei Levéltár 2008, Szeged

Szerkesztő: Blazovich László

Szeged városnak és tágabb környékének korábbi népességi és gazdasági viszonyai iránt érdeklődők számára hasznos segítséget nyújtanak a török szandzsákösszeírások, melyeket nem a beszedett, hanem a beszedhető adókról és tizedekről készítettek. Az oszmán birodalomban a házhelyek, a mezei káposztás kertek és szőlők kivételével minden föld a kincstáré volt. Ezeknek az összeírásoknak az alapján határoztak arról, melyik település jövedelmét szedeti be a kincstár, és melyek beszedését engedik át szolgálatuk idejére a katonai és polgári tisztségviselőknek, vagy a várak őrségének zsold helyett. A javadalombirtokok osztásának elkezdését szultáni rendeletben közölték az összeíróval. Az összeíró azonban esetenként már előre tudta, hogy kinek melyik települést fogja tímár- vagy ziámet-birtokként kiosztani (erre szűkszavú bejegyzései engednek következtetni), s ilyenkor a település jövedelmét a kincstár kárára alacsonyabb összegben állapította meg. Ugyancsak a kincstár károsult, amikor egy-egy települést az összeírás során kihagytak, amit később „defteren kívüli"-nek jegyeztek be, és a közben eltelt évek során ezek jövedelmének beszedésére becsült összeg alapján pénzbeszedők kaptak engedélyt. E források feltárója mindezekre – miként az előszóban írta – több évtizedes kutatás után (napjaink leleményes pénzügyi intézkedései nyomán) csak most figyelt fel.

Elfogyott