Follett, Ken

A Tű a szénakazalban

Magvető 1984, Budapest

Fordító: Szíjgyártó László

Lucy sarkon fordult, és elhagyta a szobát. A játszmának vége, és ő lett a vesztes. Nem maradt más hátra, mint hogy leül, és megvárja Henryt, jöjjön és ölje meg. Kinézett az ablakon. A vihar véget ért. Az üvöltő orkán kényszeredett szellővé csendesedett, az eső teljesen elállt, keleten az ég alja világos volt a hamarosan felkelő naptól. A tenger…

Összeráncolta a homlokát, és még egyszer odanézett. Igen, valóban egy tengeralattjárót lát.

Pusztítsa el a rádiót - mondta a professzor.

Az este Henry valamilyen idegen nyelven káromkodott.

Előzőleg meg azt mondta: A hazámért tettem. És amikor félrebeszélt, ezt: Calaisnál egy fantomhadseregre várnak.

Pusztítsa el a rádiót.

Tudta, mit kell tennie. Ezt még meg kell tennie. David meg a többi fiatal miatt, aki elesett a háborúban.

Tudta, mit kell tennie. Nem félt a fájdalomtól. Tudta, hogy a dolog nagyon fájdalmas lesz, lehet, hogy bele is hal, de hát ő már tapasztalta, milyen fájdalommal jár a gyerekszülés, és annál fájdalmasabb ez sem lehet.