Brontë, Emily

Üvöltő szelek

Európa 1967, Budapest

Fordító: Sőtér István

Harmincéves sem volt még Emily, a középső Brontë nővér, amikor – egy esztendővel a halála előtt – megírta ezt a regényt, a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi regényét, mely romantikus meseszövése dacára talán az első modern angol regény is. A mű Anne, a fiatalabb Brontë húg Agnes Grey című kötetével egy időben, és a Charlotte tehetségét dicsérő Jane Eyre előtt alig néhány hónappal jelent meg.

Szerelem, gyűlölet, bosszú. Így summázható Catherine és Heathcliff sírig – s talán azon túl is – tartó szenvedélyes kapcsolata. A lány apja befogadja az árva fiút, akit Catherine fivére, Hindley kezdettől fogva megvet és cselédként kezel. Az apa idővel meghal, s noha az öntörvényű lelenc és a lány között az évek során szerelem szövődik, Catherine mégis az elegáns és udvarias Edgar Linton felesége lesz. Heathcliff így minden szeretetből kiszorul, ezért egy viharos éjjelen elszökik. Évekig nem is hallani felőle, ám amikor visszatér, eltökélt szándéka, hogy méltó bosszút áll az elszenvedettekért, és sötét szándékainak olthatatlan szerelme sem vethet gátat.

Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és odaadás furcsa szövedéke a történet, egy magába forduló, romantikus lélek költői vallomása a szerelemről és a szenvedélyről. Elemzése kegyetlen mélységeket tár fel és nyomasztó légkört teremt: titokzatosság, babonák homálya övezi szereplőinek jellemét, a romlás sötét erői csapnak össze és küzdenek egymással, míg végül a tragikus feszültséget ismét a szerelem, a fiatalok, az újabb nemzedék szerelme oldja fel.

Elfogyott